Lemmy, az �rangyal

Csal�di v�llalkoz�s�t tizenhat �ve kezdte egy Wartburggal, majd �vekkel ezel�tt egy honv�ds�gi R�ba D-566-ot hajtva elhat�rozta, neki a legjobb kell. Kutat�munk�ba kezdett �s egy k�teg dokument�ci�val a h�na alatt be�ll�tott a biatorb�gyi forgalmaz�hoz, hogy egy Omars fel�p�tm�nnyel szerelt Scani�t szeretne.

Az olasz Omars speci�lisan kamionment�shez k�sz�ti fel�p�tm�nyeit, ezek t�bbf�le t�pus� alv�zra �p�thet�k. Eset�nkben az alap egy alacsonyf�lk�s, 420 l�er�s, n�gytengelyes Scania. Ahogy Istv�n mondja, a n�gy tengely nem az�rt kell, hogy a kerekek mindenk�ppen eltal�lj�k a sz�get, hanem hogy a lehet� legstabilabb legyen az alap, amire a leger�sebb fel�p�tm�ny ker�l.

A speci�lis j�rm�vet m�g �gy is kieg�sz�tett�k 5 tonna ellens�llyal, ami a f�lke m�g� ker�lt. Az egym�st�l f�ggetlen�l m�k�d� cs�rl�k emel�ereje 300, illetve 200 kN. Az emel� norm�l helyzetben harminc tonn�t emel. Az emel�sz�rat �t m�terre tudja kitolni �s a v�g�n m�g �gy is 10 tonn�val elb�r.

Ezek az �rt�kek nem sokat mondanak egy haland�nak. Hogy meg�rts�k, k�pzelj�nk el egy rendes nyerges kamiont. Olyat, amelyiket a 4-es �ton legal�bb egy f�l �r�ja nem tudunk megel�zni. Legyen h�t�kamion, 24 tonna fels�llal. T�telezz�k fel, hogy - ne a legrosszabbra gondolunk, - m�szaki okok miatt elakad. A kamionment� meg�rkezik, az emel�t betolja a vontat� al�, megemeli egy kicsit, �pp csak a l�ba se �rje a f�ldet, azt�n kb. �t perc m�lva nekil�dul kamionostul, rakom�nyostul. �gy a KRESZ �ltal meghat�rozott lehets�ges legnagyobb sebess�get is k�nnyed�n k�pes tartani.

Term�szetesen a legt�bb orsz�gban nem lehet ilyen man�vereket bonyol�tani, ilyenkor vagy a p�tkocsit vagy csak a meztelen vontat�t emelik meg, �s �gy sz�ll�tj�k haza az elakadtat.

Az emel�fej v�ge minden t�pushoz csatlakoztathat�, de t�bb lehet�s�g is van a vontat�sra. A kamionment�n van egy kiford�that� von�szem, �gy egy von�r�ddal hagyom�nyosan is lehet vonszolni. Egy felt�t seg�ts�g�vel az emel�re a vontatm�ny is feler�s�thet�, �gy nyerges vontat�k�nt �zemel a ment�aut�. Aut�buszok eset�ben az emel�sz�rat hosszan kiny�jtva eg�szen a busz al� tolj�k. Az emel� �s a cs�rl� mozgat�sa nem csak a g�p mell�l, hanem egy dr�tn�lk�li t�vir�ny�t�val is megy. Az emel�si folyamatot k�zvetlen�l a roncs mell�l lehet ir�ny�tani.

A kamionment�t m�g nem kellett menteni, a Scania j� v�laszt�s volt. Csak a f�lke m�rete elhib�zott egy kicsit. Mivel ketten dolgoznak, �s sokszor t�bb napot t�ltenek k�lf�ld�n, elkelne a magas f�lke. A fel�p�tm�ny viszont tagadhatatlanul olasz, k�t �s f�l �v ut�n elindult a rozsdavir�gz�s.

Istv�n ment�aut�j�val t�bb c�gnek dolgozik. Kapcsolatban �ll a biztos�t�kkal, de a rend�rs�g �s a t�zolt�s�g is gyakran k�ri seg�ts�g�t. Sokszor az �tterel�st sem tudj�k megoldani annyi id� alatt, am�g � �tra rakja a balesetes j�rm�vet. K�l�nleges ment�j�t bel-�s k�lf�ld�n is j�l ismerik. Volt, hogy spanyol kamiont vitt Kolozsv�rr�l B�csbe, vagy rom�nokat Olaszorsz�gb�l haza. J�rt m�r Rig�ban menteni, de a legk�l�n�sebb �t nemr�giben volt, amikor az �rekt�l hozott haza egy balesetben s�r�lt vontat�t.

N�gyen felv�ltva dolgoznak az aut�val, �s a nap b�rmely perc�ben �tra k�szek. Baleset eset�n nem csak a szerencs�tlen�l j�rt ment�s�t tudj�k megoldani, hanem az �ru �trak�s�t �s tov�bbsz�ll�t�s�t is. Szerz�d�se van ADAC-kal, �gy hitelk�rty�t is elfogad a ment�s helysz�n�n, ami a fizet�si gondokat k�nny�ti.

Hogy mennyi�rt v�llal egy ment�st, nem �rulta el. Olyan sok mindent�l f�gg, hogy m�g k�zel�t� �rt�ket sem mert mondani. F�gg a s�r�l�st�l, a rakom�nyt�l, hova kell kisz�llni, hova kell vinni a s�r�ltet, �s m�g ki tudja mit�l. A f� jelsz�, amit Istv�n a besz�lget�s�nk alatt t�bbsz�r is hangoztatott, hogy v�llalkoz�bar�t. Nem szeretn� tet�zni a bajt azzal, hogy m�g a ment�s is rossz eml�k maradjon. Nyilv�n nem egy j�t�konys�gi int�zm�ny, de seg�t, ha tud. Eddig �gy t�nik, ez a m�dszer bej�tt.