-Mi az ADR ?

A veszélyes áruk szállításából fakadó veszélyek, kockázatok csökkentésének igénye létrehozta 1957-ben Genfben az ADR nemzetközi megállapodást ( Accord européen relatif au transport international des marchandieses Dangereuses par Route ), melynek magyar megnevezése : „A veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodás”
Ehhez az egyezményhez hazánk 1979-ben csatlakozott. 

46/2005 (VI.28.) GKM rendelet 

A 2/2002-es kormányrendelet a következőt mondja: A Kormány a veszélyes áruk vasúton, közúton vagy belvízen történő szállítása biztonságának növelése céljából és az ilyen szállításokra vonatkozó hazai és nemzetközi előírások végrehajtása elősegítése érdekében a következőket rendeli el:

1. § (1) A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező, a 2. § b) pontjában meghatározott tevékenységet végző vállalkozásokra és az ezeknél a vállalkozásoknál alkalmazott veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadókra terjed ki.

(2) A rendelet előírásait nem kell alkalmazni azokra a vállalkozásokra, amelyek
a) tevékenysége a veszélyes áruk olyan mennyiségéhez kapcsolódik, amely nem haladja meg az 1999. évi ADR „B” Melléklet 10010 és 10011 szélzetszámai szerinti értékeket;
b) az 1999. évi ADR „A” Melléklet 2009 szélzetszám szerinti szállítást végeznek;
c) fő vagy kiegészítő tevékenységi körébe nem tartozik a veszélyes áru szállítás, illetve az ezzel kapcsolatos be- és kirakás, de esetenként részt vesznek olyan veszélyes áruk szállításában vagy ehhez kapcsolódó be- és kirakásban, amelyek csak kisebb veszélyt vagy környezeti kockázatot jelentenek.
2. § E rendelet alkalmazásában

a) veszélyes áru: a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) hatálya alá tartozó anyag és tárgy;
b) a veszélyes áruk közúti, vasúti és belvízi szállításával kapcsolatos tevékenység: a veszélyes áru telephelyen kívüli továbbítása, ideértve a szállításhoz kapcsolódó feladást, az árunak a szállítás során történő ideiglenes tárolását, az áru becsomagolását, a be- és kirakodást (beleértve a töltést és ürítést is). A feladás magába foglalja a szállítmányozást is;
c) vállalkozás: minden a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, székhellyel vagy telephellyel rendelkező természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely veszélyes áruk közúti, vasúti és/vagy belvízi szállításával kapcsolatos tevékenységet folytat;
d) veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó (a továbbiakban: tanácsadó): a vállalkozás által alkalmazott vagy megbízott személy, aki a 4. §-ban meghatározott feladatot és munkakört ellátja, és az 5. §-ban előírt szakképesítéssel rendelkezik.

3. § (1) A veszélyes áruk vasúti, közúti vagy belvízi szállításával kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozás vezetésére jogosult személy (a továbbiakban: vezető) köteles a rendeletben foglaltaknak megfelelően legalább egy tanácsadót írásban kinevezni. Több tanácsadó alkalmazása esetén, írásban meg kell határozni az 1. számú melléklet szerinti feladataik szakmai, illetőleg területi megosztását.

(2) A tanácsadó feladatait olyan személy láthatja el, aki a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) által a tanácsadókról vezetett, külön jogszabályban meghatározott névjegyzékben szerepel, és

a) a vállalkozás tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője, vagy
b) a vállalkozással munkaviszonyban áll, vagy
c) a vállalkozással munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
(4) A vállalkozás vezetője köteles a tanácsadó megbízásáról és annak változásáról a KKF-et 15 napon belül értesíteni, saját alkalmazottait és a veszélyes áru szállításában érintett üzleti partnereit tájékoztatni a tanácsadó személyéről. Az értesítés alapján a KKF a vállalkozásoknál alkalmazott tanácsadók személyéről névjegyzéket vezet.

4. § (1) A tanácsadó feladata annak elősegítése, hogy a vállalkozás a veszélyes áru szállításával kapcsolatos tevékenységét az előírásoknak megfelelően és a lehető legbiztonságosabban végezze. A tanácsadó feladatait részletesen az 1. számú melléklet tartalmazza. A tanácsadó kinevezésével a vállalkozás vezetője nem mentesül a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos felelősség alól.
 

A tanácsadónak a megrendelő tevékenységére vonatkozóan a következők a feladatai:

- annak figyelemmel kísérése, hogy betartják-e a veszélyes áruk szállítását szabályozó előírásokat
- tanácsadás a vállalkozás számára a veszélyes áruk szállítását illetően
- éves jelentés készítése a vállalkozás vezetősége, vagy adott esetben a helyi hatóság számára a vállalkozás veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tevékenységéről. Az éves jelentéseket öt évig meg kell őrizni, és a hatóság kérésére be kell mutatni.
-A Tanácsadónak ezen kívül kötelessége figyelemmel kísérni a Megrendelő érintett tevékenységére vonatkozóan a következők gyakorlati végrehajtását, és az ezzel kapcsolatos eljárásokat:

-a szállítandó veszélyes áruk azonosítására vonatkozó szabályok betartását azt, hogy a vállalkozás figyelembe veszi-e a szállító járművek vásárlásánál a szállítandó veszélyes áruval kapcsolatos különleges követelményeket
-a veszélyes áru szállítására ki- és berakásra használt felszerelések ellenőrzésére szolgáló eljárásokat
- a vállalkozás alkalmazottainak megfelelő képzését, és a képzésről szóló jelentések, okmányok őrzését, nyilvántartását
-szállítás, vagy a ki-berakodás biztonságát veszélyeztető baleset, vagy rendkívüli esemény esetén a megfelelő veszély-elhárítási eljárások alkalmazását
-szállítás, vagy a ki-berakodás alatt észlelt súlyos balesetek rendkívüli események, vagy súlyos szabálytalanságok okának felderítését, vagy amennyiben szükséges, jelentés készítését
-balesetek, rendkívüli események, vagy súlyos szabálytalanságok ismétlődésének megakadályozását célzó, megfelelő eljárások alkalmazását
-az alvállalkozók, vagy harmadik felek kiválasztásakor és igénybevételekor a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos jogi előírások, és különleges követelmények figyelembevételét
-annak ellenőrzését, hogy a veszélyes áruk szállításában, ki-és berakásában résztvevő alkalmazottak részletes technológiai utasítást és oktatást kapnak
-a veszélyes áruk szállításakor, ki- és berakásakor fennálló veszélyek tudatosítását szolgáló intézkedések meghozatalát
-olyan ellenőrzési eljárások foganatosítását, melyek azt hivatottak biztosítani, hogy a járműveken a kötelező okmányok, és biztonsági felszerelések a szabályoknak megfelelő formában megtalálhatók legyenek
-olyan ellenőrzési eljárások foganatosítását, melyek a ki-és berakással kapcsolatos szabályok betartását biztosítják.